2.fejezet – Meghasonl�s

A hold el� felh�k gy�lekeztek �s �gy m�g nagyobb lett a s�t�ts�g �n, m�gis mindent t�k�letesen l�ttam. L�ttam az �gyat, amivel szembe ki voltam k�t�zve, az asztalt a k�r�l�tte fekv� sz�keket �s a sz�tt�pett pap�rokat. J�l hallottam Lestat �rj�ng�s�t, �s ahogy meghallottam az els� gondolatom a szabadul�s ir�nti v�gy volt. Er�s l�ncok tartottak fogva. Csuklom v�r�sen izzott az er�lk�d�st�l. Az utols� pr�b�lkoz�sn�l minden er�met bevetettem �s kir�ntottam a falb�l a l�ncokat. Ahogy a f�ldre estem m�r emelkedtem is fel, de nem �nsz�ntamb�l. Lestat emelt a magasabb. Jobb keze nyakamra fon�dott �les k�rmei belehas�tottak a nyakamba.

- Mes�lj Margaret mikor tal�lt�tok ki. – sz�lt Lestat �s a falhoz l�k�tt – Hopp� bocsi! – nevetett. Kinevetett. Arra gondoltam most meg kellene �ln�m �s le se szarni mi a francot, gondol, de sz�ps�ge megbabon�zott �s nem tudtam kezet emelni r�.

- Nem tudtam semmir�l! – sz�ltam halkan �s megfogtam sajg� bord�imat.

- Parancsolsz? – j�tt hozz�m k�zelebb Lestat arc�t az eny�mhez nyomta – Olyan vagy, mint �…

- Nem tudtam semmir�l! – ord�tottam, ahogy hangszalagjaim engedt�k. Azt�n fel�lltam �s abban a percben eljutott a tudatomig Lestat utols� mondatta – Milyen vagyok? – Lestat fel�llt velem szembe megfogta kezem �s megcs�kolta

- Olyan vagy, mint Akasah! – sz�lt l�gyan a v�mp�r �s elnevette mag�t �rtetlen arcomon. – Akasah a v�mp�rok �sanya, akinek a v�r�b�l ihattam, akit v�g�l meg�ltek. �gy �rzem benned sz�letett �jj�. Tudtam, mikor el�sz�r ittam v�redb�l. Ez�rt is tettelek v�mp�rr� meg persze hogy kiel�g�tsd onthatatlan v�gyam a n�i test gy�ny�reire…

- Diszn� – elh�ztam kezem, �s haragosan n�ztem a nevet� v�mp�rra, �s m�gsem haragudtam, s�t cs�b�t�nak tal�ltam b�kjait.

- Ne f�lj t�lem. Csak akkor teszem, ha te is akarod. – �tkarolt �s tov�bb ment�nk a szob�ban. Kellett egy kis id� mire r�j�ttem, hogy egy kast�lyban vagyunk, amit v�z vesz k�r�l, vagy ink�bb tenger? Nem tudtam eld�nteni. Lestat minden zugon v�gig vezetett. Kedves volt ahhoz k�pest amilyenek megismertem. Akkor tudtam, sz�m�t valamire kedvess�g�rt cser�be. Arra gondoltam tal�n igen, tal�n nem!

  V�g�l egy f�ldalatti teremben k�t�tt�nk ki. A folyos�n, ami a k�t tr�nsz�khez vezette k�l�nb�z� szobrok voltak. V�mp�rok, v�rfarkasok szobrai melyekben egy k�z�s volt: mindegyik egy t�lat tartott kez�ben. Ahogy elhaladtunk mellett�k sorba gyulladtak ki a t�lak, amik val�j�ban f�klyak�nt szolg�lhattak. A bal oldali tr�nsz�kben egy ’halott’ f�rfinek a szobra volt. A jobb oldali �resen �llt. A folyos�t �s a tr�nsz�keket egyar�nt v�z vette k�r�l.

-         � volt Akasah f�rje… akit meg�lt miut�n sz�vtam a v�r�b�l – mondta a v�mp�r egy fajta felvil�g�t�sk�nt.

-         Sz�val ez a v�mp�r kir�lyn� adott a v�r�b�l neked? – k�rdeztem �s k�zben arra gondoltam szeg�ny csaj biztos �r�lt volt, hogy ilyen tusk�nak adott a v�r�b�l.

-         Igen �s am�g adott a v�r�b�l b�rmikor a napra l�phettem.

-         Tess�k? De hogyan? – �rtetlen�l �lltam Lestat el�tt �s k�zben meg akartam �rinteni Akasah tr�nj�t, de valami azt sugallta: NE TEDD!

-         Akasah �s a f�rje az �kori Egyiptomban istenekk�nt jelentek meg. �k voltak az els�k fajt�nkb�l. A t�rt�net szerint a s�t�n engedte fi�t a f�ldre, hogy egy �des v�r� l�nyt v�mp�rr� t�ve egy�tt uralkodjanak. Mondhatom azt is a f�rfi rosszul d�nt�tt. Akasah m�rhetetlen �hs�ge megtizedelte Egyiptomot. P�r h�nap leforg�sa alatt Akasah annyi v�rt sz�vott testbe hogy t�bb� nem kellett az �jszaka rabj�nak lennie. A f�rfi nem n�zhette feles�ge puszt�t�s�t, �gy k�be z�ratta mag�t �s Akasah – t �gy ker�ltek ide. Erre a helyre. Egy koron mesterem vigy�zott r�juk, m�g nem kiszabad�tottam Akasah – t fogs�g�b�l, azzal hogy ittam a v�r�b�l. – Lestat hirtelen m�g�ttem termet �s �t�lelt nyakamat m�ricsk�lte – Azzal hogy n�h�nyan meg�lt�k sz�rny� hib�t v�tettek. Arra azonban egyik�k sem gondolt, hogy Akasah �jj� sz�letik majd… benned. �lj h�t a tr�nra – felemelt a f�ldr�l �s bele�ltette a tr�nsz�kbe. Ahogy k�t kezemet a karf�ra helyeztem �les f�jdalmat, �reztem fejemben. Ki akartam sz�llni de nem siker�lt. – Gyer�nk Margaret! – hallottam a v�mp�r biztat� szavait. �reztem, ahogy testemet �j �rz�s veszi hatalm�ba. K�k szoknya csavarodott l�bam k�rr� hasamat semmi nem fedte. Melleimet egy arany kirak�s� melltart� vagy micsoda d�sz�tette. Csukl�imon k�k �s arany berak�sos kark�t� fedte be. Hatalmas aranyl�nc l�gott nyakamb�l. Fejem egy d�szp�nt jelent meg �s hajam kontyba ker�lt. – Ez az! TUDTAM! – ord�totta Lestat. Testemen ruha �gyben l�ttam v�ltoz�st, de lelkemben semmi furcsas�got nem tapasztaltam – V�rj kedves m�g valamin t�l kell lenned. – a v�mp�r let�rdelt mell�m megfogta kezemet �s beleharapott. Hirtelen felgy�lemletek az eml�kek. L�ttam minden sz�rny� tett� Akasah – nak, l�ttam a rengeteg halottat �s azt a pillanatot amikor Lestat a mag��v� tett �s megpillantottam azt is amikor el�rult. Nem lettem teljesen Akasah, de egy r�szem k�ts�g k�v�l azz� v�lt.

-         El�rult�l! – suttogtam �s ell�ktem Lestat – ot. Fel�lltam a sz�kb�l �s mell� s�t�ltam. A v�mp�r r�m�ltnek l�tszott �s k�ts�gbeesettnek.

-         Akasah… k�rlek, bocs�ss meg… - Lestat k�ny�rg�tt az �let��rt

-         Nem vagyok Akasah – r�ztam meg fejem �s kezdtem magamhoz t�rni. V�gig n�ztem magamon �s nem tetszett, amit l�ttam – Mit tett�l velem? – ord�tottam a v�mp�rra – Egyszer nem volt el�g t�nkre tenned! Nem tudod felfogni, hogy �n nem � vagyok… legal�bbis teljesen nem.

-         Ha – ha – ha! – nevetett g�nyosan a v�mp�r. Azt�n fel�llt a f�ldr�l �s megfogta arcom – soha nem mondta, hogy te leszel �… csup�n meg�rizted isteni r�szeit – akkor megcs�kolt �s �n nem tudtam mit tenni. Nem tiltakozhattam, �m v�g�l ell�ktem a v�mp�rt

-         El�g! Mi, az hogy isteni r�szeit? – k�rdeztem �rtetlen�l. Ledobtam fejemr�l a koron�t, levetettem a hatalmas l�ncot kibontottam hajam �s ledobtam csukl�szor�t�imat. Undorodva n�ztem ezekre a dolgokra.

-         H�t nem �rted? K�pes vagy a napon j�rni… b�rmire k�pes vagy! – nevetett Lestat �s megharapta kezemet – Adj a v�redb�l, hogy j�rhassak a f�nyen!

-         Nem!